2017.09.20. 11:56
Krémes
A gyermekek világa csodálatos. Egyszerű szeretet lecsapódás a mi túlszervezett, túlbonyolított, túlgondolt világunkban. A létezés természetes módja. Idő nélkül, félelem nélkül, tervek nélkül a jelenben. Aztán elkezdenek félni, elkezdenek múltat s jövőt kémlelni, s elkezdenek még jobban félni, s hozzánk bújnak. S mi ölelő karjaink között próbáljuk átláthatóvá tenni mindazt, amit felépített az emberiség, a társadalom... szokások, következmények, szabályok, illemek... A minap azon gondolkoztam, ha soha nem tanítnánk enni őket (és nem is látnák, hogy eszem késsel, villával) vajon mikor és hogyan oldanák meg az étkezés könnyebbé tételét... kisfiam kiiszza a levest a csészéből - tudod anya így könnyebb – magyarázza meg rögtön. Tényleg könnyebb. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem lehetne jobban csinálni a dolgokat, mint ahogy megtanítjuk nekik. Sok ismerettel csak kertekbe zárjuk kreativitásukat, melyekből lassan tudnak kitörni, felfedezni, jobbá tenni. Igen, tudom: előbb tanuld meg a dolgokat és utána akard megváltoztatni... Amíg nem voltam szociálpedagógus ezer ötlettel, (köztük olyanokkal is, melyekről később megtanultam, hogy létezik) lelkesen és sikeresen tudtam segíteni embereknek, családoknak. Mikor megtanultam mit lehet (nyilván van amit nem) az bezárt, és nehezebb volt berakni egy zenét, hogy kicsit megnyissam az érzéseket... hisz nincs ilyen módszer. Van -e kompetenciám, mivel tudom bizonyítani a létjogosultságát ennek? Belekezdeni, felépíteni rendszereket csodálatos érzés. Látni, ahogy valami működni kezd a semmiből. Persze, jó ha nem kell újra felfedezni, hogy a Föld kerek – bár úgy hallom egyesek tagadják – de vajon lehet- e máshogy enni? Nem akarok visszaélni ezzel a sok kedveséggel, figyelemmel, szeretettel, ami a gyermekekből kifogyhatatlanul árad, semmi feleslegeset nem szeretnék megtanítani nekik, csak hogy hogyan maradjanak jók. Szabálykövetők? Nem, jók! Illedelmesek? Nem. Egymáshoz szeretettel fordulók. Törvénytisztelők? Nem, erkölcsösek. Mi csészéből isszuk a krémlevest.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.