A péntek ünnepnap. Ünnep, mikor közeleg a hétvégémbe a hétköznapok vágyott békéje. Hab vagy buborék, szinte mindegy, nagy adag örömöt nyomok a kávéra. Szürcsölöm a messziről jött, szuvenír feketét. Fokozódik a fesztivál hangulatom, így a masni tészta mellett döntök a szószhoz, mégiscsak elegánsabb. Nem főzöm szét, nem szeretném megpuhítani, sem ezt, sem másokat. Szeretem az egyéni vonalakat és senki helyett nem tudom megkeresni önmagát. Elég magammal megbékélnem. Mennyi hasztalan nyafogás van a macskaalmokon kívül is!

-.-

Megcsörren a telefon. A vonal túl végén nagypapa, aki mindig szigorú, ellentmondást nem tűrő, ezért tudott következetes lenni és megőrizni értékeit minden korban. Minden kemény, érzelmektől mentes mondatában nagyon is tudható, hogy ott a szeretet, mint mindennek az alapja, irányítója, célja. Tőle megtanultam a tízparancsolat nem egy lehetőség, hanem az egyetlen út a teljes szabadságra. Minek érzelgősködi, ha az életről van szó? El sem tudom mondani milyen jó nekem, hogy nem mézes-mázas, magamtól óvó-féltő, szépítő, könnyebb utakat kereső, kikerülő képet vetített elém a koragyermekkor. Én is ilyen lettem: Határozott. Igen ritkán zaklat fel a kérdés: „miért?”, sokszor többet foglalkoztat a „hogyan?”. Megérteni és nem megkérdőjelezni óhajtom a dolgokat. Minden, ami szembe jön, az élet egy darabja, egy jelenet, amiben meg kell találnom, hogy mit tanulhatok belőle és rá kell jönnöm, hogyan tovább a cél felé, mely a fogantatásomtól változatlan. Manapság, - mikor összeolvadunk, végtelenül elfogadóak vagyunk, és mindent megértőek- nem trendi elől menni és kitartani a nehezebb úton. Ódivatú dolog, de értem mikor papa mondja: a munkaidő nem jár le ha nem végeztem el a feladatom, s hogy kötelességem hibátlanul végezni a rámbízottakat. Én (meg)bízom magamban, jó érzés! Vezetés, nekem ez a szó szolgálatot jelent. Szolgálat. Nekem ez a szó felelősséget jelent. Tudásom még nem tökéletes, mozdulataim sem azok, de becsülettel teszem egyik lábam a másik után. A becsületemért vagyok felelős! Mekkora szó! Hiánycikk manapság.

Lefele nézz! Mindig lásd honnan érkeztél, mi van alattad. Fájdalmas vágyakozás helyett becsüld meg azt, amid van. Működik! Az elégedettség a meglévővel nem igénytelenség. Az alázat nem az individualizmus feladása. A szavak sok mindent jelenthetnek. A hangsúly, az arcunk ezer rajtunk átfutó gondolat szüleményei, de a tettek! A tetteknek hinnem kell. Annyi mindent hallani róla és oly keveset látni a cselekvő szeretetet.  S az időnek is hinnem kell. Nehezen találok nagyobb bűnt a pazarlásánál. Nem számít mit és hogyan mond a nagypapám, az számít, hogy ember maradt mindég, és egy pillanatig nem szűnt meg hinni és becsületesnek lenni. Nincsenek percei mikor üvöltene az ég felé: miért? Ismeri a szót: hála. S most erre gondolok masnikkal és egy nagykupac habbal a gyomromban. Az élet talán abszurd játék, és vannak szerencsétlen szerencsekártyáink, de a szabályok világosak. Mindig higgy abban amit csinálsz, rendíthetetlenül és türelmetlenül törekedj a tökéletesség felé. Nem kell prófétákat keresned, mert a törvényt - amit követni kell - már rég leírták. Olyan egyszerű és világos. Olyan egyszerű. A szabályokon nincs mit magyarázni. Be kell tartani őket S pénteken hátradőlni, tudván, hogy jól végezted a dolgod. Senki nem mondta, hogy könnyű.

I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
II. Isten nevét hiába ne vedd!
III. Az Úr napját szenteld meg!
IV. Atyádat és anyádat tiszteld!
V. Ne ölj!
VI. Ne paráználkodj!

VII. Ne lopj!
VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!
IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!
X. Mások tulajdonát ne kívánd!

 

-.-



Mennyit sírtam csecsemőként. Néha most is előfordul, ha tehetetlen, kiszolgáltatott helyzetben vagyok. Olyankor azt várom, hogy felemeljenek. Ennyit várok csupán, hogy újra képes legyek fel-nőtt lenni. Ember, aki tudja, hogy ereje nem végtelen, de soha nem kap nagyobb terhet, mint amit vinni képes, s ha mégis, valaki megkapja őt is tehernek, aki erősebb éppen… Mennyit sírunk. Hát miért nem nevetünk többet? Miért nem látjuk minden nap, hogy a sok kis apróság melynek óriási jelentőséget tulajdonítunk semmi ahhoz a sok ajándékhoz képest, amit kapunk. Élünk. Lélegzünk. Szerethetünk. Van jövőnk. Nem vagyunk egyedül… Azt hiszem, ha könnyes a szemünk, nehezebb észrevenni ezeket.

 

-.-

 

Jelen lenni bizony nem egyszerű dolog. S most nem arra gondolok csupán, hogy éld meg a percet. Akkor vagy itt és most, amikor képes vagy hallani amit mondasz, látni amit teszel, érezni ami körülvesz, kimondani, ami benned van… őszintének lenni minden percben magadhoz és másokhoz. Nem várni, hogy majd megoldódik magától, másoktól… Nem elhallgatni magunk elől és belebetegedni. Tudni minden perc célját és értelmét. Átélni az érzéseket és beszélni róla. Cselekedni a jót és megállás nélkül fújni a buborékokat. Minden pillanatban ott lenni, nem a múlton keseregni, a jövő után vágyakozni, hanem kacagni, vagy zokogni a jelenben. Amikor viccet hallunk és a csattanótól kicsattanunk a nevetéstől, akkor abban a másodpercben akaratlanul is együtt van minden, a gondolataink, az érzéseink, a tetteink. Így kéne minden, minden tragédiát, komédiát, drámát átélnünk. Ez volt, az volt, ez lesz, az lesz. És most mit érzel? Most mi a helyzet? Most hogy van? Most! A buborék régen szappan volt, később elszáll, ha nem cselekszel ma, ha nem mondod ki ma, ha nem érzed át ma, holnap magyarázkodnod kell magadnak és türelmetlen, csalódott, várakozó, vágyakozó, álmodozó, szomorú, vagy dühös leszel. Ha rátalálsz az egyensúlyra meg tudsz érkezni majd egy olyan pillanatba, amikor tudod, hogy pont úgy jó, minden pont úgy jó, ahogy van. Látni fogod kívülről magad…mondjuk, ahogy pötyögsz a laptopon, hallod ahogy zúg a gép, látod a növekvő betű sorokat és érzed milyen jó is ez, figyelni mi történik veled. Nem csak túl lenni egy pillanaton, hanem megélni azt.

A bejegyzés trackback címe:

https://hetkoznapibuborek.blog.hu/api/trackback/id/tr924809272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása