Hajnali fények, csendes az utca. Az eső lemosta a múlt porát utunkról. Minden olyan üres, békés és tiszta. Lassan dereng valami, mint ahogy a napfény nyújtózkodik a kis utcákba házról házra szótlanul. A redőny résein óvatosan néz be, inkább betakar, mint ébresztget. Nem jó ha túl gyorsan csap arcodba a fény. Éppen átfordulsz a másik oldaladra és jobb híján magadhoz húzod a nagypárnát. Minden olyan puha és illatos, félig még álmodod és érzed, hogy akár jó is lehet, de annyira már éber vagy, hogy nem éled bele magad. Először a lélegzeted ébred, felszabadulsz és könnyebb lesz minden. Egy mély szippantás a magányból, itt biztos senki nem bánt. A második lélegzet lassabb, mintha az utolsó lenne, s bár szemed még csukva, reggeli ima rebeg lelkedbe. Aztán lassan, egészen lassan kinyitod tigris szemed és előremeredsz a semmibe, pont ennyit bírsz most értelmezni. Felülsz, de még körbeölel a paplan és melegít, hívogat… nehéz felkelni onnan, ahol semmi sem maradt. Keresed a holnapot, míg lábad a papucsba csúsztatod, és mint aki el sem indult úgy közelíted meg a fürdőt, inkább nekimenve az ajtónak, mint át azon. Megmosod az arcod, ép csak hogy hideg a víz, ép csak sejted, hogy lesz még tisztább kép előtted, míg a plüss törölközővel felitatod mosolygós arcodról a vízcseppeket. Aztán az ablakhoz lépsz, inkább kettőt hátra, mint előre és felhúzod a redőnyt, beletekintesz a jövőbe. Talán ma esik, holnap majd sütni fog. Talán kicsit borús ez a reggel, de lesz még jobb napod. Néhány madár félénken csicsereg, tisztelve mindazt, mi szívedet nyomja, de nem hagynak fel dalukkal, miszerint minden napban körülvesz minket ezer csoda. Lehajtod a fejed, nem is tudod mi fáj belül, mégis sóhajtasz önkéntelenül. A szekrényhez már szaladsz, - ahhoz képest, ahogy előbb az ablakhoz léptél - és tekinteted végig fut lehetséges külsődön. A fekete mára nem jó szín és a színes sem érdekel. Egy fehér ing után nyúlsz, hivatalos, mint az ábrázatod. Egy lila nadrággal próbálod, de ez most több mint amit viselni tudsz, így marad a farmer, sportcipő, meg egy nyaklánc, ezüst, kis medállal, 14 éves darab, legyen valami megszokott, ha körülötted minden megállíthatatlanul halad. Csilingel a mikró, már csak kávé és cukor kell a tejbe és beindul a gépezet. Az alvás és a fekete pont elégséges pihenés, indulhat egy újabb nap, az újabb reménykedés, hogy ma mindenre jön válasz, vagy legalább egy jól irányzott kérdés.

A beton vizes, de már nem esik, mikor zenével választod le magad a külvilágtól és így szemedre hagyatkozhatsz csak, mikor átfutsz az úton. A buszon 5-6 szám és meg is érezel. Leszállsz, visz a tömeg, még jó, mert te nem mennél. Megállsz a megállóban, talán csak mert így hívják, majd elindulsz tudván, hogy utoljára mész arra, így. Nem tudod elképzelni, milyen valamit utoljára érezni, inkább lassítasz, hátha tovább tart. Hogy kell csinálni? Hogyan kell kilépni abból, ahol még hosszú lejtő várhatott volna minden erőfeszítés nélkül magától mennének a dolgok, vagy talán néhány kis domb, ha még lelkesedsz is. A csúcson kell abbahagyni a mondás szerint, de vajon hányan merik ezt megtenni?

Nem nehéz lépni, ha valami vonzó vár. Mégis fáj a búcsú, mégis annyi-annyi év, mégis annyi ember, annyi pillanat és kicsit elbizonytalanodsz, lesz-e még boldogabb. Talán ha, vagy mégsem… ezt már rég nem hiszed. Mikor este kilépsz, már jól tudod, hogy visszafele lépni nem lehet. Akit hív a szabadság nem fél elköteleződni. Aki a Mennyország felé tart mindig-mindig tud szeretni. Az emlékeket bezsebelted, most már bátran lehet csak előre nézni.

Este újra csendesebb kint a világ. Értékelnél, s terveznél, de szerencsére egy pillanat alatt mély álomba zuhansz és olyan helyeken jársz, ahol még soha nem jártál. Újabb hegyeket fedezel fel a horizonton.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.