A pisztráng kérlek, nem tehet semmiről. Hal, nem telít el és a fele holnapra megmaradt. Van a torkos csütörtökön is megállj, s így már nem is a főbűnről elnevezett olcsósított éttermi napot jelenti, hanem a torok finom ízekkel való borogatásáról van szó. Nem torkosságról, hanem közös étkezésről, baráti összejövetelről, a böjt első napjának estéjéről, amikor olcsó és jó ételek között válogatunk mértékkel és határozott célokkal a következő negyven napra…

De miért is főbűn a kevélység, a fösvénység, a bujaság, a harag, a torkosság, az irigység és a restség? Mitől emelkednek ki hasonló sötétségbe sújtó társaik közül? Ennek oka, hogy e társaság minden más bűnnek melegágyai. Észrevétlenül a személyiségbe ivódhatnak, és nagyon könnyű jóba csomagolni, míg végül ezek válnak a követendővé, és azt tartják életképtelennek, aki ezek apró darabjait nem birtokolja.

Vasárnap – kevélység. Pedig milyen aranyos szó, ahogy a k és az ly végigcsúsztatja a köztes betűket, mint valami duci nagy bajszú urat a jégen… Nos, a boldogság nem elérhető ezen állapotban. Szoktam mondani, hogy néhányan megengedik maguknak, hogy emberebbek legyenek, mikor e szó sem létezik. Mert félre ne értsük, fontos az önismeret, az önérvényesítés, de ha az öntudat túlteng, s önmagunkat mások fölé helyezzük, bizony egyedül maradunk kevélyen, s a világ, a mi csodálatos otthonuk, mely a legszebb dolgok vetítővászna lehet, alantasnak fog tűnni.  Bánjuk meg, ha ilyenek voltunk egy pillanatig is, és a böjtöt ne tudjuk le néhány tésztanappal, hanem segítsünk másoknak az önérvényesítésben. Vegyük észre, mennyi körülöttünk a jó gondolat; a halk, de bölcs beszéd; a néma, de értékes ember.

Hétfő - fösvénység, igen ez is megbocsájtható, s így még akad lehetőség a boldogságra, de ehhez bizony nemcsak, hogy a húst (melyet úgysem eszünk meg) kell félre rakni, hanem megszerzett javaink birtoklásának kell értelmet adnunk. Nyomorúság a pompában e bűn, s elhihetjük, mi vagyunk a teremtett világ közepén, mi teremtmények, s így hála nélkül, nincs út a boldogsághoz.  Talán ha 40 nap alatt, negyven dologért hálásak lennénk. ..

Kedd - bujaság. Nos, ez lesz a kedvenc részed, ugye? Manapság a leg elfogadhatóbb, a csapból is ez folyik, s ha kellene, én itt keresném a családrombolás alapját… Az őszinte szeretetet nélkülöző, öncélú szexuális kapcsolatot, mely korlát - épp ezért elégedettség - nélkül újabb és újabb, egyre kevésbé kielégítő élvezeteket takar, nem ismeri az, ki egy társért adja szívét, s a hűséget mélyen csontjaiba írták. Nehéz példát mutatni rá manapság, de a legszebb, mikor haza tér a hűtlen, mikor a tékozló fiú egy életre döntést hoz. Bizalom – odaadás – szeretet – hűség – türelem , s megbocsájtás a gyógyszer, melyet nagyobb bűn nem odaadni, mint megbetegedni századunk bajában.  

Szerda – harag, a káröröm fája. A világ összes buborékát rossznak megélő emberek kapaszkodója. S ez is elhagyható. Meg lehet békülni bármivel, bárkivel, még önmagunkkal is.

Csütörtök- torkosság. Ma egyesek talán elhitték, hogy torkos a csütörtök.  Sok bármiből: ételből, önsajnálatból, kétségbeesésből, boldogságból, szépségből, a természet adta javakkal való elégedetlenségből. Egyedül nagyon nehéz kikeveredni belőle… De a pisztráng, nos a pisztráng, az nem sok, néhány könny sem sok. Pár pillanat elveszettség és egy-egy buborék naponta nem közelíti meg a torkosság fogalmát, s még egy kis arcpirosító is ráfér a természetességre.

Péntek - irigység –Olyan félelmetes és annyi jót összetör.  A bosszú előszobája, a jelenben élés végtelensége, a tiszteletadás képtelensége művészet, alkotás, értékek, életművek, győztesek előtt. Mérgezi a haragost és a környezetét, a nyugalom zaklatója, s így nem figyel fel a buborékokra az, aki nem akar másokkal örülni.

Szombat - restség. Nem a délig alvás egy fárasztó hét után, vagy pizza rendelés a főzelék helyett. A  jóra való restségről van szó, az áldozat nélküli életről, a semmilyen élet szomorúságáról.  S az ilyen magányos élet lenne. Lenne, ha Isten nem lenne ott mindenki mellett. De ott van. Ott van és vár ránk. Hogy ebben a negyven napban kicsit jobbak leszünk e, azt csak ő tudja igazán.

Te követtél már el bűnt valaha? Hiszel a megbocsájtásban? Nem kell vallásosnak lenni ahhoz, hogy szeresük Isten. Ő mindenkit szeret. Próbáld ki te is, láss meg mindenkiben egy kis jót!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.