Mi értelme lenne belefirkálni egy olyan festménybe, amit nézni jó? Attól, ha szétszaggatnánk a vásznat és magunkra tekernénk, nem lenne jobban a mienk! Nem mondhatod el a melletted állónak, mit látsz, mert szavaitok sem közösek. A legtöbb, mit tehetsz, hogy megosztott másokkal az élményt és gyarapítod magadat az alkotás nyújtotta örömmel. Nem tudod átadni az életörömöt, de meg tudod élni.


Vannak az életünknek olyan szobái, melyeknek nincs ajtaja, de tudjuk, ismerjük, ami benne van, mert jártunk ott, vagy beleláttunk és ennél nem is kell több…a tudat, hogy van, a tapasztalat, az információ melyet adott sok más szobához nyitott ajtót. Miért állnánk hát a fal előtt várva a lehetetlenre? Nem tudod elmondani másnak, hogy mi a helyes irány, de te elindulhatsz a jó úton.


Mi értelme lenne belekezdeni egy olyan életbe, amiről álmodni jó, de a valóság túl szűk kereteket szabna neki? Merengve küszködni a valótlanra várva sanyarúnak hitt mindennapokon, miközben mások álmaiktól hajtva szárnyalnak? Miért haragudnál másokra, hogy nem bizseregnek álmaidtól, ha te is a hétköznapokban keresed azt, ami az ünnepekre íródott. Vedd észre az apró csodákat, ha sokak életét szeretnéd elvarázsolni.


Milyen jó lenne, ha elhinnénk, hogy álom az is, ami most van. Ha kimondanánk, megélnénk, hogy elég. Ha abban keresnénk nyughatatlanul a tökéletesebbet, amiért már felelősséggel tartozunk. Milyen jó lenne, ha felelősséget vállalnánk önmagunkért. Őszintén válaszolnánk minden nekünk szegezett kérdésre. Mernénk kérdezni...


Közös élmények, közös szobák, közös álmok, közös válaszok, nekünk szegezett kérdések…képekben, hangokban, illatokban…


Jó lenne persze, mindig-mindig érezni a boldogságot, az elégedettséget, válaszokat kapni és álmodni, de nem megy mindig...még jó, hogy egyesek lefestettek, lefotózták, megfőzték, leírtak mindent...Ma nem leszek túl költői leszámítva a kezdést. Ma néhány apró szappanbuborékot emelek fel a piedesztálra. A művészetekről írok, melyek mindenki számára bemutatják az élet örömeit. Hosszú bevezetőm után véletlenül sem kezdek a legjobb zeneszámok, színdarabok, filmek, ételköltemények, festmények, irodalmi művek, fotók felsorolásába. Csak arra buzdítalak, ismerd fel, hogy mennyivel tágíthatod lehetőségeidet, ha a művészetek adta élményeket átéled, befogadod, elfogadod és tovább adod. Valahonnan mindig kaphatsz egy pillanat életörömöt, az alkotások nem önös érdeket szolgálnak, a köz javára születtek, élményekből, élményekről az életörömöt hirdetik.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hetkoznapibuborek.blog.hu/api/trackback/id/tr453535103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása