Szituációs gyakorlat. Próbálkozás, hibázni szabad, figyelni kötelező. Tanulságok és sémák, csak semmi általánosítás. Rutin; szerezhetsz elég gyakorlatot problémamegoldásból is. Készségfejlesztés, több empátia, több megértés, még több tapasztalat. Bár csak játék, a végén a fáradság ugyanaz, ha jól csináltad átérzed és átéled. Élesben majd meg kell oldanod, most lehet passzolni. Utólag jövök rá mindig, hányszor észre sem vesszük, hogy mit is éltünk át, életszakasz váltási krízisek, családi szkirptek, valami hatása ránk… kifelé meg csak hisztinek tűnik… milyen jó lenne, ha mindig lenne időnk, erőnk, lehetőségünk a kétségbeesés mögé nézni és látni az okot. Miért keresek buborékokat? Mert túl sok volt a hétköznapok nehézsége és kilátástalansága az elmúlt években, elsősorban a munkahelyemen, de a médiából, a beszélgetésekből is ez folyik, pedig az élet csodálatos, lenyűgöző, magával ragadó. Szeretném, hogy lásd te is! Tudom, miért írok! Szeretek írni. Szeretek élni. Az élet szép, az irodalom az egyetlen fényképezőgép, amivel megmutathatom mitől az!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.